Rólunk
Fedezd fel Attila, a hun király örökségét, aki Európa közepéig kiterjedő birodalmat épített és a magyar identitás meghatározó alakja volt. Platformunk célja, hogy bemutassa és megőrizze Attila sokrétű örökségét, miközben ösztönözze az innovációt és fejlődést. Csatlakozz hozzánk a múlt bátorságának és a jelen kreativitásának összeolvasztásában, hogy közösen építsük a jövőt.
Társuralkodás Bledával
Attila Kr. u. 434-ben kezdte uralkodását Bledával, egyesítve a hun törzseket nagybátyjuk Rugila örökségében. Ez a kezdeti partnerség alapvető szerepet játszott a hunok hatalmának megerősítésében.
Margusi szerződés (435 AD)
Egy stratégiai diplomáciai lépés révén Attila biztosította az éves adót a Római Birodalomtól, amit a kereskedelmi piacok megnyitása kísért. Ez a szerződés gazdasági stabilitást nyújtott a hun birodalomnak.
Naissus elfoglalása (441 AD)
A hun seregek jelentős hódítása Naissusnál bizonyította katonai erejüket. Ez a siker megnyitotta az utat a további balkáni hódítások előtt.
Chersonesusi csata (443 AD)
Attila döntő győzelmet aratott, bemutatva a hun katonaság kiváló készségeit. Ez a győzelem nagyobb befolyást biztosított neki a római erőkkel szemben.
Béketárgyalások újratárgyalása (445 AD)
A balkáni sikerek fényében Attila sikeresen növelte a Római Birodalomtól kapott adó összegét. Ez a diplomáciai siker megerősítette a hunok gazdasági helyzetét.
Bleda meggyilkolása (445 AD)
Attila testvérének Bleda halála után egyedül került a hun birodalom élére, néhány forrás szerint saját keze által. Ez megszilárdította Attila hatalmát, lehetővé téve számára, hogy saját stratégiái szerint irányítson.
Első galliai invázió (451 AD)
Attila seregei Galliába hatoltak, összecsapva a római és vizigót alakulatokkal. Ez a támadás az egyik legjelentősebb katonai vállalkozása volt.
Catalaunumi mezők csatája (451 AD)
A nagy jelentőségű csata taktikai döntetlennel zárult Attila és a római-vizigót koalíció között, megállítva Attila előrenyomulását. Ez az esemény a háborúk történelmi mérföldkövévé vált.
Itáliai invázió (452 AD)
Attila seregei Észak-Itáliába törtek, pusztítást okozva városokban, például Aquileiában. Ez a támadás jelentős kitelepítéssel és pánikkal járt.
Találkozás I. Leó pápával
452-ben került sor a híres találkozóra, ahol állítólag I. Leó pápa meggyőzte Attilát, hogy vonuljon vissza Itáliából. E találkozó Attila diplomáciai befolyását mutatja meg.
Visszavonulás Itáliából (452 AD)
A betegségek és éhínségek miatt Attila visszavonult Itáliából I. Leóval való találkozása után. Ez a stratégiai visszavonulás az ésszerű vezetés példája.